Mágnesezés hatása folyadékokra

A mágneses térnek a szénhidrogénekre gyakorolt hatása már Kálmán Tódor munkásságának köszönhetően régóta ismert. Tudjuk, hogy azokra az anyagokra, amiben szén található, van hatása a mágneses térnek (Gondoljunk a tiszta vasra, a mágneses tér nem hoz létre észlelhető változást, viszont ha szén kerül a vasba a mágnes azonnal reakcióba lép). Míg azokban a vasféleségekben, amelyekben szén található a mágnes magához vonzza a vasat. Így könnyebb elképzelni, hogy a szénhidrogén molekuláiban található szénre is hatással van a mágneses kezelés. Mivel a gázokban a molekulák egymáshoz kötöttsége lazább, mint a folyadékokban vagy a szilárd halmazállapotban, ezért könnyen elképzelhető, hogy a mágneses kezelés legnagyobb eredményei a gáz területén mutatkoznak.

Néhány gondolat a megértéshez

Ha kellő erősségű és sűrűségű homogén mágneses mezőn keresztül vezetjük pl.: az üzemanyagot, a sűrű erővonalak a szén molekuláiban az indukció hatására plusz töltést gerjeszt. Mindenki számára ismert az indukció mágneses térben. A plusz töltődés a porlasztás pillanatában távolabbra taszítja a porladó részecskéket. /Fizikai porladás előállítása/
A folyékony halmazállapotú szénhidrogének esetében az erős mágneses tér megszünteti az üzemanyag molekulák kohéziós tapadását, csökkenti a viszkozitást és így, a porlasztáskor sokkal apróbb cseppekre bomlik. Az apróbb cseppek jobban keverednek a levegővel, így több oxigén érintkezik az üzemanyag szénhidrogén molekuláival, azaz felgyorsul az égés.

Ennek eredménye az, hogy javul az égés minősége, és adott idő alatt több energiát tudunk felszabadítani a szénhidrogénből.